Az iskolaérettség törvény szerint elengedhetetlen feltétele az iskolakezdésnek. Iskolaérett az, aki testileg, értelmileg és érzelmileg is elérte azt a fejlődési szintet, amellyel meg tud küzdeni az iskola kihívásaival. Így elég erős ahhoz, hogy elbírja az iskolás táskát, végig tudjon  ülni a padban egy tanórát, végig tudjon dolgozni egy tornaórát. Értelmileg fontos, hogy tízes számkörben kialakult számfogalma legyen, hogy képes legyen kisebb megszakításokkal egy tanórát végig figyelni, az elvonatkoztatásnak arra a szintjére képesnek kell lennie, amit a matematikai műveletek megértése  igényel, stb. Az érzelmi érettség azért fontos, mert viselnie kell a kudarcokat, késleltetni a szükségleteket, meg kell oldania a beilleszkedéssel járó konfliktusokat. A feldattudatnak, az önálló feladatvégzésnek egy bizonyos szintje is jelen kell legyen ahhoz, hogy a nagycsoportban történő tanítás hatékonyan legyen szervezhető.

Mindezek nagyon nagy dolgok egy hat-hét éves gyerkőc számára, de ha az óvodában jól érezte magát, nem terhelték felelsleges feladatokkal (azaz nem siettették a fejlődését), jó kapcsolata alakult ki a többi gyerekkel és a felnőttekkel, akkor nagy valószínűség szerint  minden különösebb beavatkozás nélkül eléri-elérte az iskolaérettség állapotát, iskolaéretté válik. A gyerekek nagytöbbségével ez történik.

Azonban, ha felmerül a gyanú, hogy esetleg nem iskolaérett a gyerek, akkor nagyon fontos, hogy ennek utána járjunk, szakemberrel megnézessük, mert aki éretlenül találkozik azzal a követelmény halmazzal, amit egy első osztály jelent, annak komoly nehézség lesz megbírkózni az iskolával, gyakran alul maradnak, beindul egy ördögi kör, ami kudarcokból, rosszérzésekből, kedvetelnségből, szorongásból, újabb kudarcokból, stb. áll és ezt utólag nagyon nehéz helyrehozni. Fáradtságos munkát jelent első sorban a gyereknek, de szülőnek, pedagógusnak, fejlesztőnek, pszichológusnak egyaránt.

Túléretten sem jó a gyereket óvodában tartani, mert már nem érzi ott jól magát, több ingerre van szüksége, a kiváncsiságát nem elégíti ki, és közben kihasználatlanul telik az az intellektuálisan nagyon szenzitív, érzékeny időszak, ami ezt a kort jellemzi.